A gyep gondozása, fűbetegségek kezelése

Fűbetegségek

Amikor a fű gyenge, ritka, és foltos lett, amikor megváltozott a természetes színe, és barna, sárga, esetleg rózsaszín, vattapamacsok vagy más oda nem illő dolgok vannak benne, akkor több mint valószínű, hogy a szeretett gyep beteg.

Ha a gyep szükségletei ki vannak elégítve, akkor nem betegszik meg. A gyep betegségeit hiánybetegségekként foghatjuk fel. Ennek többsége az egyensúlyi állapot megbomlásának következménye. Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, akkor a gyep egészsége újra helyreáll!

Leggyakrabban előforduló betegségek a gyepen

Az alábbiakban segítséget próbálunk nyújtani ahhoz, hogy a kertjében lévő füvesített terület újra szép, üde, és egészséges legyen.

Jellemzően két csoportba sorolhatók a gyepbetegségek a gomba-, és a vírus-betegségek csoportjába. Kulcsfontosságú, hogy beavatkozás előtt helyesen ismerjük fel a probléma okozóját, mert az orvoslásuk különböző lehet.

Tudni kell azt is, hogy számos tünet (szimptóma) utalhat többféle gyepbetegségre, és több betegség is felléphet egyszerre, ilyenkor összetett tüneteket mutatva.

A leggyakrabban előforduló gyepbetegségek:

Gombakörök (Marasmius)

Rozsdabetegségek (Corticium sp.)

Egész évben fertőzhet, főleg magas páratartalom, vagy túlöntözés mellett.

Szimptóma: Kezdetben világosbarna, később sárgás elszíneződés látható. Párás időben a levelén kezdetben rózsaszín, majd egyöntetű piros elszíneződés tapasztalható.

Javaslat: A nyírási magasság csökkentése, gyepszellőztetés – és a gyepfilc vékonyítása, kiegyenlített tápanyag utánpótlás.

Rozsdabetegségek (Puccinia)

Nyáron fertőző, különböző rozsdafajok okozzák.

Szimptóma: Különböző színű, sárga-barna-fekete foltosodás képződik a levélen, amelyen spórák láthatók. A széllel, a fűnyírással, és a talpra ragadva terjed.

Javaslat: A köztesgazda Berberis (Borbolya- szúrós dísznövény fajok) eltávolítása, vagy lecserélése, a felület időszakos kiszárítása, a gyepfelület gyengítésének elkerülése, lomblevelek állandó összeszedése.

Rozsdabetegségek (Ophiobolus)

A talaj meszezése és az egyoldalú tápanyag utánpótlás segíti elő a kifejlődését.

Szimptóma: Kezdetben 5-10cm átmérőjű ovális körök alakulnak ki, melyek a szélükön, bronzos elszíneződést kaphatnak. A betegség előre haladásával a foltok kiterjednek, elhal középen a fű,idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

Javaslat: Vasszulfát permetezéssel növelhetjük az ellenálló képességét, a tápanyag utánpótlás ésszerűsítése.

Hópenész (Microdochium Gerlachia nivalis)

Jellemzően a hóolvadás után terjed nagyobb területeken, de tavasztól őszig fertőz.

Szimptóma: A levélen fehéres-szürkés-pirosas bevonat tűnik fel, a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak.

Javaslat: Kálium és vas alapú trágyák alkalmazása, megelőző vegyszeres permetezés alkalmazása, talajfelület szárítás, a gyepfilc, a lomb, és a nyesedék eltávolítása.

Levélfoltosság (Helmintosporium/Drechslera)

Leginkább a hűvösebb hónapokban, azaz 15-20 C hőmérsékleten fertőz, magas páratartalom mellett.

Szimptóma: A levélen feketére színeződött szélű barnás foltok jelennek meg, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe teljesen elhal és sárgára színeződik. Jelentős fertőzés esetén a növény teljesen elhal, és hiányzó foltok keletkeznek a gyepen.

Javaslat: Használjunk magas kálium tartalmú trágyákat, és kerüljük a nitrogén tartalmat. A felületet szárítással, majd lyuggatással kezeljük, és gyepszellőztessünk.

Dollárfolt (Sclerotinia)

Meleg időjárásban és magas páratartalomban jelenhet meg a fertőzés, amit a fűnyíróval, vagy a talpunkkal gyorsan áthordozhatunk. Különösen veszélyeztettek a Poa és Festuca fajták.

Szimptóma: Kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik, amely később kicsit nagyobbá válik. Közelről, a levél szélén fehéres foltok láthatók.

Javaslat: A talajfelszín szárazon tartása, légmozgás beindítása, megfelelően beállított öntözés, és a gyepfilc eltávolítása.

Dollárfolt ( Phytium)

Meleg időkben, nyáron fertőz. Több formában is megjelenhet a gyep korától függően.

Szimptóma: A fű csírázási fázisában a kikelt növény elhal, elszárad a levele, és a talajból könnyen kihúzható. Gyökerét sötétre elszíneződöttnek látjuk. Meglévő gyepeknél az eleinte különálló szürkés foltok összeolvadnak, és nagy fertőzött területekké alakulnak. Ebben a szakaszban a tünetek hasonlóak a szárazság idején tapasztalt jelenségekhez. Viszont az egyes növények alapos megnézésével látható a különbség. Könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződött, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kapott.

Javaslat: Reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, egyúttal kerüljük a túlöntözést. Használjunk nagyobb adag káliumot. Ha sűrű a gyepállomány, akkor ritkítsuk gyepszellőztetéssel, csökkentsük a gyepfilcet.

Dollárfolt (Typhula)

Szimptóma: Igazi téli betegség, a fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed el, és csak hóolvadás után vehetők észre a nagyobb kiterjedésű szürke foltok, amelyeken belül a növény elszáradt. Fertőzött gyepekben tavasszal gombostűfejnyi narancssárga pontok figyelhetők meg. A fertőzött felületek többnyire nem halnak el, és a tavasszal a melegek beálltakor regenerálódnak.

Javaslat: Növeljük a kálium mennyiségét, és kerüljük a késő őszi nitrogéntrágyázást. Így ellenállóvá tesszük a gyepet. A fertőzés esetén pedig tavasszal gyepszellőztessünk, és a nyesedéket semmiképpen se hagyjuk rajta.

Ez a fertőzés pusztulás 12 óra altt jött létre…

A prevenció fontossága!

Egy gombás fertőzés képes akár 48 óra alatt megsemmisíteni az adig csodás és egészséges gyepünket! Ha a gyep megbetegedett, akkor minél előbb szükséges a kezelése! A gombaölő permetszerek rövidtávon segítenek, azonban a talajban lévő hasznos gombákat is elpusztítják, amelyek a talajegyensúly elbillenését okozzák, ami viszont hosszútávon sajnos ismételten a betegséget okozó gombáknak kedvez!

Mit lehet tenni?

A helyes válasz a megelőzés!

– A talajegyensúly helyreállítása

– A talajélet visszaállítása

– Tápanyagok folyamatos pótlása

– A betegséget okozó gombák ellehetetlenítése

A megelőzés egy folyamat, nem máról-holnapra jön létre a gyepnek olyan egészséges környezet, amiben roppant ellenállóvá válik és nem betegszik meg. Azonban, ha soha nem lát hozzá és mindig csak a tünetet kezeli, akkor a folyamatok egyre rosszabb irányba fognak haladni és végeredményképpen rengeteg munkával sem lesz még középszerű sem a valaha csodás gyepünk.

A megfelelő környezet létrehozása számos tényezőtől függ, ezért nincs egy olyan pontos időmeghatározás, ami megállná a helyét! Csak, hogy ne hajunk itt egy rejtélyt leírom, hogy „mondjuk” fél év alatt létrehozható.

A talajélet helyreállítása két kezelés után…

Mitől alakulhat ki a gombásodás?

A gyepfelületen jelentkező gombásodások kialakulását és elterjedését három fő körülmény megváltozása, a talaj, a csapadék, a hőmérséklet, valamint a helytelen gyepápolás okozza!

Talaj

A talaj, összetétele és minősége, valamint a szerkezete, és a tápanyag tartalma, pH értéke és esetleges fertőzöttsége is katalizátora lehet a különböző gomba fajok megjelenésének.

Mára már az intenzíven kezelt gyepfelületek olyan nagy mennyiségben vannak jelen, hogy konkrét iparág fejlődött ki csak a műtrágyázásukra. A folyamatos műtrágyázás, gombaölő szerekkel való permetezés elsavasítja a talajt és nem csak a kártékony, de a hasznos talajalkotókat is kiírtja. Ennek következtében a talajélet lecsökken, és a talajegyensúly felborul.

Csapadék

A nyári csapadék, illetve jellemzően a nagy mennyiségű, hosszantartó csapadék kifejezetten kedvez a gombás betegségek kialakulásának és tovább terjedésének.

Hőmérséklet

Amikor a forró napokon az éjszakai hőmérséklet nem csökken le 20 C alá, akkor szinte borítékolható a gombás fertőzés megindulása. Tartós kánikula esetén pedig a kockázat még tovább fokozódik.

Helytelen gyepápolás

A túl magasra hagyott vagy túl alacsonyra nyírt gyep, a rendszertelen nyírás, életlen késsel való nyírás, a gyepszellőztetések elhagyása, a túlzott műtrágya használat, a tömörödésre hajlamos talaj kezelésének az elmulasztása, a vízelvezetés hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de biztosan a gombásodás megjelenését segítik elő.

Gombásodást elősegítő körülmények még a kertben

A hóember, illetve a hókupacok a gyepen
Ahol megáll a víz a gyepen és csak lassan szivárog el
Beteg, korhadó fák, korhadó faelemek, földfelszín alatt korhadó gyökerek
Télire magasan meghagyott gyep
Túl alacsonyan nyírt gyep
Nagyon sűrű gyepállomány
Meleg és nedves tél okozta folyamatos nedvesség a fűszálakon
Erősen filcesedett gyepfelület

Mit tehetünk, ha már kialakult a gombásodás?

Lehetőleg szakember bevonásával állapítsuk meg, hogy a fertőzést ténylegesen gomba okozta. A félrekezelés további komoly problémákat okozhat!
Ki kell szárítani a fertőzött gyepfelületet. Mivel a gombás megbetegedések a vizes közeget kedvelik, ezért meg kell vonni a vizet. Nyári forróság esetén 1-3 nap a megvonási javaslat, míg hidegebb – esetleg csapadékosabb időben – ez 2 hét is lehet.
A gomba terjedését a gyepfelülettel találkozó eszközök (lombseprű), gépek (fűnyíró), sőt még a cipőnk is terjesztheti. Gombásodást követő használatukkor általános gombaölő szerrel szükséges, hogy lemossuk ezeket.
A gomba makacs ellenálló képessége miatt célszerű több, 2-5 kezelést is végrehajtani. Azután is folytatva, miután látszólag már célt ért a kezelés. Általában felszívódó és kontakt gombaölőszerek együttes alkalmazásával.
A meggyógyult felületen érdemes a megelőzésben írt lépéseket elvégezni.

Permetezéssel kijuttatható gombaölőszerek:

Felszívódó szer: Amistar, Signum

Az Amistar elsősorban egy megelőző, széles spektrumon ható, felszívódó gombaölő szer, némi zöldítő hatással.

A Signum inkább már a betegség kialakulása után használatos, felszívódó gombaölő szer.

Kontakt szer: Dithane

Egy felszívódó szert és egy kontakt szert kívánatos összekeverni és kijuttatni a gyepfelületre, lehetőleg kora reggel vagy kora este, amikor nincs közvetlen napfénynek (UV sugárzás) és nagy melegnek kitéve.

Miután lepermeteztük, lehetőség szerint 2-3 napig ne öntözzük és ne nyírjuk, hanem szárítsuk.

Megelőzés

A korokozók alapvetően mindenhol jelen vannak, de a fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése, és kedvező környezeti feltételek kialakulása az elszaporodásához.

Ezért a gyepbetegségek kialakulásának a legfontosabb hátráltató tényezője a megelőzés!

A talaj szerkezet javítása

Jellemző, hogy a problémás esetekben a talaj nagyon tömörödött vagy laza. A tömörödés esetén lyuggatással, laza talaj esetén kötöttebb talaj bedolgozásával és hengerezéssel ajánlott a talajszerkezet javítása. A megsüllyedt részeken a feltöltés javasolt.

A talaj összetétel és minőség módosítása

Az eredeti altalaj megvizsgálása után felülszórásossal lehet az összetételen javítani.

A tápanyagtartalom pótlása és pH érték kiegyensúlyozás

Számos lehetőség létezik mindkét probléma megoldására, műtrágyázás, meszezés, stb…

Az öntözés optimalizálása

A legtöbb gombásodás kialakulásánál helytelen öntözési beállításokkal találkozunk! Fontos az öntözés rendszeressége, mennyisége és területi adottságok figyelembe vétele. Meleg nyarak alkalmával kerüljük az éjszakai öntözést!

A fűmagasság beállítása

A túl hosszúra engedett fű befülledéshez vezethet, ez ideális a gyepfilc kialakulásához, és a gombásodás megjelenéséhez.

A túl alacsonyra nyírt gyep a tövénél sűrűn szerzett sérülések miatt elhal és kiritkul. A ritka és kevés zöld felület miatta a fotoszintézis gyenge.

Rendszeres gyepszellőztetés

Kora tavasszal és kora ősszel a gyep szellőztetése kötelező! Még jobb, ha ezt még nyáron is megismételjük még egyszer. A gyepszellőztetéssel az elhalt és bomló fűszálak és nyesedék okozta gyepfilcesedést tudjuk felszámolni, ami a talaj levegőzésében és jó vízáteresztő képességében is negatív szerepet játszik.