A fűiskolákban hosszan (12-15 hónap) nevelt gyepszőnyeget a szakemberek rendszeres öntözéssel, nyírással, tápanyag utánpótlással készítik fel arra, hogy a kertünkbe megérkezve elegendő energiával rendelkezzen ahhoz, hogy átvészelje a felszedés és környezetváltozás okozta stresszhelyzetet, hogy gyorsan legyökeresedjen, valamint az esztétikai minőségét megőrizve élénkzöld, tömött, összefüggő és egészséges pázsitot alkosson. Ha azt szeretnénk, hogy megőrizzük ezeket az értékeit, akkor egész egyszerűen ezt a műveletsort kell nekünk is alkalmaznunk. Tehát nyírjuk, öntözzük és gondoskodjunk számára a megfelelő tápanyagról!
A gyönyörű gyep, a kert egyik legesztétikusabb látványa. Amikor igazán szép és egészséges, sűrű gyepet látok, tényleg kedvem lenne lefeküdni rá, és ez igen jó érzés. Ez a hatás viszonylag gyorsan elérhető a gyepszőnyeg használatával, de kivárható folyamat akkor is, ha a fűmagvetés módszerével hozzuk létre.
Amikor a fű gyenge, ritka, és foltos lett, amikor megváltozott a természetes színe, és barna, sárga, esetleg rózsaszín, vattapamacsok vagy más oda nem illő dolgok vannak benne, akkor több mint valószínű, hogy a szeretett gyep beteg.
Ha a gyep szükségletei ki vannak elégítve, akkor nem betegszik meg. A gyep betegségeit hiánybetegségekként foghatjuk fel. Ennek többsége az egyensúlyi állapot megbomlásának következménye. Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, akkor a gyep egészsége újra helyreáll!
Az alábbiakban segítséget próbálunk nyújtani ahhoz, hogy a kertjében lévő füvesített terület újra szép, üde, és egészséges legyen.
Jellemzően két csoportba sorolhatók a gyepbetegségek a gomba-, és a vírus-betegségek csoportjába. Kulcsfontosságú, hogy beavatkozás előtt helyesen ismerjük fel a probléma okozóját, mert az orvoslásuk különböző lehet.
Tudni kell azt is, hogy számos tünet (szimptóma) utalhat többféle gyepbetegségre, és több betegség is felléphet egyszerre, ilyenkor összetett tüneteket mutatva.
A leggyakrabban előforduló gyepbetegségek:
Gombakörök (Marasmius)
Rozsdabetegségek (Corticium sp.)
Egész évben fertőzhet, főleg magas páratartalom, vagy túlöntözés mellett.
Szimptóma: Kezdetben világosbarna, később sárgás elszíneződés látható. Párás időben a levelén kezdetben rózsaszín, majd egyöntetű piros elszíneződés tapasztalható.
Javaslat: A nyírási magasság csökkentése, gyepszellőztetés - és a gyepfilc vékonyítása, kiegyenlített tápanyag utánpótlás.
Rozsdabetegségek (Puccinia)
Nyáron fertőző, különböző rozsdafajok okozzák.
Szimptóma: Különböző színű, sárga-barna-fekete foltosodás képződik a levélen, amelyen spórák láthatók. A széllel, a fűnyírással, és a talpra ragadva terjed.
Javaslat: A köztesgazda Berberis (Borbolya- szúrós dísznövény fajok) eltávolítása, vagy lecserélése, a felület időszakos kiszárítása, a gyepfelület gyengítésének elkerülése, lomblevelek állandó összeszedése.
Rozsdabetegségek (Ophiobolus)
A talaj meszezése és az egyoldalú tápanyag utánpótlás segíti elő a kifejlődését.
Szimptóma: Kezdetben 5-10cm átmérőjű ovális körök alakulnak ki, melyek a szélükön, bronzos elszíneződést kaphatnak. A betegség előre haladásával a foltok kiterjednek, elhal középen a fű,idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.
Javaslat: Vasszulfát permetezéssel növelhetjük az ellenálló képességét, a tápanyag utánpótlás ésszerűsítése.
Hópenész (Microdochium Gerlachia nivalis)
Jellemzően a hóolvadás után terjed nagyobb területeken, de tavasztól őszig fertőz.
Szimptóma: A levélen fehéres-szürkés-pirosas bevonat tűnik fel, a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak.
Javaslat: Kálium és vas alapú trágyák alkalmazása, megelőző vegyszeres permetezés alkalmazása, talajfelület szárítás, a gyepfilc, a lomb, és a nyesedék eltávolítása.
Levélfoltosság (Helmintosporium/Drechslera)
Leginkább a hűvösebb hónapokban, azaz 15-20 C hőmérsékleten fertőz, magas páratartalom mellett.
Szimptóma: A levélen feketére színeződött szélű barnás foltok jelennek meg, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe teljesen elhal és sárgára színeződik. Jelentős fertőzés esetén a növény teljesen elhal, és hiányzó foltok keletkeznek a gyepen.
Javaslat: Használjunk magas kálium tartalmú trágyákat, és kerüljük a nitrogén tartalmat. A felületet szárítással, majd lyuggatással kezeljük, és gyepszellőztessünk.
Dollárfolt (Sclerotinia)
Meleg időjárásban és magas páratartalomban jelenhet meg a fertőzés, amit a fűnyíróval, vagy a talpunkkal gyorsan áthordozhatunk. Különösen veszélyeztettek a Poa és Festuca fajták.
Szimptóma: Kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik, amely később kicsit nagyobbá válik. Közelről, a levél szélén fehéres foltok láthatók.
Javaslat: A talajfelszín szárazon tartása, légmozgás beindítása, megfelelően beállított öntözés, és a gyepfilc eltávolítása.
Dollárfolt ( Phytium)
Meleg időkben, nyáron fertőz. Több formában is megjelenhet a gyep korától függően.
Szimptóma: A fű csírázási fázisában a kikelt növény elhal, elszárad a levele, és a talajból könnyen kihúzható. Gyökerét sötétre elszíneződöttnek látjuk. Meglévő gyepeknél az eleinte különálló szürkés foltok összeolvadnak, és nagy fertőzött területekké alakulnak. Ebben a szakaszban a tünetek hasonlóak a szárazság idején tapasztalt jelenségekhez. Viszont az egyes növények alapos megnézésével látható a különbség. Könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződött, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kapott.
Javaslat: Reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, egyúttal kerüljük a túlöntözést. Használjunk nagyobb adag káliumot. Ha sűrű a gyepállomány, akkor ritkítsuk gyepszellőztetéssel, csökkentsük a gyepfilcet.
Dollárfolt (Typhula)
Szimptóma: Igazi téli betegség, a fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed el, és csak hóolvadás után vehetők észre a nagyobb kiterjedésű szürke foltok, amelyeken belül a növény elszáradt. Fertőzött gyepekben tavasszal gombostűfejnyi narancssárga pontok figyelhetők meg. A fertőzött felületek többnyire nem halnak el, és a tavasszal a melegek beálltakor regenerálódnak.
Javaslat: Növeljük a kálium mennyiségét, és kerüljük a késő őszi nitrogéntrágyázást. Így ellenállóvá tesszük a gyepet. A fertőzés esetén pedig tavasszal gyepszellőztessünk, és a nyesedéket semmiképpen se hagyjuk rajta.
Egy gombás fertőzés képes akár 48 óra alatt megsemmisíteni az adig csodás és egészséges gyepünket! Ha a gyep megbetegedett, akkor minél előbb szükséges a kezelése! A gombaölő permetszerek rövidtávon segítenek, azonban a talajban lévő hasznos gombákat is elpusztítják, amelyek a talajegyensúly elbillenését okozzák, ami viszont hosszútávon sajnos ismételten a betegséget okozó gombáknak kedvez!
Mit lehet tenni?
A helyes válasz a megelőzés!
- A talajegyensúly helyreállítása
- A talajélet visszaállítása
- Tápanyagok folyamatos pótlása
- A betegséget okozó gombák ellehetetlenítése
A megelőzés egy folyamat, nem máról-holnapra jön létre a gyepnek olyan egészséges környezet, amiben roppant ellenállóvá válik és nem betegszik meg. Azonban, ha soha nem lát hozzá és mindig csak a tünetet kezeli, akkor a folyamatok egyre rosszabb irányba fognak haladni és végeredményképpen rengeteg munkával sem lesz még középszerű sem a valaha csodás gyepünk.
A megfelelő környezet létrehozása számos tényezőtől függ, ezért nincs egy olyan pontos időmeghatározás, ami megállná a helyét! Csak, hogy ne hajunk itt egy rejtélyt leírom, hogy "mondjuk" fél év alatt létrehozható.
Itt találhat megfelelő fűmagokat, gyepápoló szereket és segégédeszközöket!
A gyepfelületen jelentkező gombásodások kialakulását és elterjedését három fő körülmény megváltozása, a talaj, a csapadék, a hőmérséklet, valamint a helytelen gyepápolás okozza!
A talaj, összetétele és minősége, valamint a szerkezete, és a tápanyag tartalma, pH értéke és esetleges fertőzöttsége is katalizátora lehet a különböző gomba fajok megjelenésének.
Mára már az intenzíven kezelt gyepfelületek olyan nagy mennyiségben vannak jelen, hogy konkrét iparág fejlődött ki csak a műtrágyázásukra. A folyamatos műtrágyázás, gombaölő szerekkel való permetezés elsavasítja a talajt és nem csak a kártékony, de a hasznos talajalkotókat is kiírtja. Ennek következtében a talajélet lecsökken, és a talajegyensúly felborul.
A nyári csapadék, illetve jellemzően a nagy mennyiségű, hosszantartó csapadék kifejezetten kedvez a gombás betegségek kialakulásának és tovább terjedésének.
Amikor a forró napokon az éjszakai hőmérséklet nem csökken le 20 C alá, akkor szinte borítékolható a gombás fertőzés megindulása. Tartós kánikula esetén pedig a kockázat még tovább fokozódik.
A túl magasra hagyott vagy túl alacsonyra nyírt gyep, a rendszertelen nyírás, életlen késsel való nyírás, a gyepszellőztetések elhagyása, a túlzott műtrágya használat, a tömörödésre hajlamos talaj kezelésének az elmulasztása, a vízelvezetés hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de biztosan a gombásodás megjelenését segítik elő.
Permetezéssel kijuttatható gombaölőszerek:
Felszívódó szer: Amistar, Signum
Az Amistar elsősorban egy megelőző, széles spektrumon ható, felszívódó gombaölő szer, némi zöldítő hatással.
A Signum inkább már a betegség kialakulása után használatos, felszívódó gombaölő szer.
Kontakt szer: Dithane
Egy felszívódó szert és egy kontakt szert kívánatos összekeverni és kijuttatni a gyepfelületre, lehetőleg kora reggel vagy kora este, amikor nincs közvetlen napfénynek (UV sugárzás) és nagy melegnek kitéve.
Miután lepermeteztük, lehetőség szerint 2-3 napig ne öntözzük és ne nyírjuk, hanem szárítsuk.
A korokozók alapvetően mindenhol jelen vannak, de a fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése, és kedvező környezeti feltételek kialakulása az elszaporodásához.
Ezért a gyepbetegségek kialakulásának a legfontosabb hátráltató tényezője a megelőzés!
Jellemző, hogy a problémás esetekben a talaj nagyon tömörödött vagy laza. A tömörödés esetén lyuggatással, laza talaj esetén kötöttebb talaj bedolgozásával és hengerezéssel ajánlott a talajszerkezet javítása. A megsüllyedt részeken a feltöltés javasolt.
Az eredeti altalaj megvizsgálása után felülszórásossal lehet az összetételen javítani.
Számos lehetőség létezik mindkét probléma megoldására, műtrágyázás, meszezés, stb…
A legtöbb gombásodás kialakulásánál helytelen öntözési beállításokkal találkozunk! Fontos az öntözés rendszeressége, mennyisége és területi adottságok figyelembe vétele. Meleg nyarak alkalmával kerüljük az éjszakai öntözést!
A túl hosszúra engedett fű befülledéshez vezethet, ez ideális a gyepfilc kialakulásához, és a gombásodás megjelenéséhez.
A túl alacsonyra nyírt gyep a tövénél sűrűn szerzett sérülések miatt elhal és kiritkul. A ritka és kevés zöld felület miatta a fotoszintézis gyenge.
Kora tavasszal és kora ősszel a gyep szellőztetése kötelező! Még jobb, ha ezt még nyáron is megismételjük még egyszer. A gyepszellőztetéssel az elhalt és bomló fűszálak és nyesedék okozta gyepfilcesedést tudjuk felszámolni, ami a talaj levegőzésében és jó vízáteresztő képességében is negatív szerepet játszik.
Mit fog ebből megtudni?
