A kertépítészeti terv egyik célja az, hogy elkerülje vele a feleslegesen költséges és időt pazarló, átgondolatlan munkafolyamatokat. Csak gondolja végig, hogy milyen anyagmennyiségek mozognak a kertépítés során, amelyek darabszáma vagy köbmétere jelentős pénzbe kerülnek! Ugye egyetért velem, hogy a legmegfelelőbb az, ha ezek stimmelnek a valós igényekkel! A kerttervezés pontos kalakulációkat is megad a megrendelő és a kertépítő számára!
A helyszíni tapasztalatgyűjtést, a szaktanácsadást és a megfontolt tervezést nagyon meg fogja hálálni a végeredmény! De a tulajdonosa is, amikor a növényélettani elvek érvényesülése mellett a térviszony is kitűnő, valamint a kerti építmények is a helyükön vannak és nincs semmi szükség arra, hogy a későbbiekben esetlegesen kisebb vagy drasztikus átalakításra kerüljön sor.
Mindezek mellett fenntartom továbbra is azt, hogy a szakmai kihívást nem jelentő kertépítés esetében a munka tervezői része elhagyható. Néhány köbméter termőföld elterítése, a locsolóberendezés kiépítését követő gyepszőnyeg terítés és a szélekbe ültetett tuják esetében egy gyakorlott kertépítő pontos adatokat tud felvonultatni az ajánlatában, valamint minden bizonnyal át tudja adni verbálisan is az elképzelését, vagy akár egy egyszerűbb skiccen rajzolva.
A weboldalunkon az általános költséghatékonyságnak sok figyelmet szenteltünk, amit a menü használatával könnyen megtalálhat. Folyamatosan készítünk és töltünk fel infot ezzel kapcsolatban. Néhány konkrét munkánk árajánlat bemutatásából még az is kiderül, hogy mennyi volt a munka ára.
Kertjeinket a Bokréta Garden kerttervező stúdió tervezi!
Alapvető fontosságú szabály, hogy ne vásároljon csak azon az alapon növényeket, mert azok „növényből” vannak! Szinte kizárt, hogy sikerüljön minden kerttervezési szempontnak megfelelőt választania, mivel a harmónia alapja a következetes előkészület. Ne csak ötletszerűen válasszon, hanem az ötleteket alaposan megvizsgálva döntsön!
Amikor a kívánt munka igényeit mérjük fel, akkor ezt az alapvető kérdések átbeszélésével tudjuk pontosan felmérni. Ha Ön kerttervezés előtt áll, akkor javaslom, hogy előre gondolja át a válaszait és tájékozódjon azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben nem tud dönteni adatok hiányában.
A kerttervezés lépéseit megelőzően nagyon fontos, hogy őszinték legyünk magunkhoz két dologgal kapcsolatban!
A tél a pihenés, a nyugalom évszaka a kertben. Növény és kertész egyaránt megpihen és az új év vegetációs időszakára készül.
Persze nehéz megállni, hogy az ember ne üljön tűkön, hogy mikor jön már a tavasz!
Amikor az ember építkezésbe fog, a legkisebb problémának tűnik, hogy a kert miként lesz majd kialakítva? (Valljuk be, ez még egy költözés levezénylése előtt is bagatellnek tűnik.) Aztán amikor kisüt a nap és először szeretnénk birtokba venni a kertet, akkor szembesülünk vele, hogy egyáltalán nincs kitalálva, hogy hol fogunk grillezni, hova kerül a gyerekmedence és csak remélhetjük, hogy egy akkora méretű terasz, amink van, elég lesz majd egy baráti összejövetelhez.
Igen ám, de milyen? És mennyi? És kell az nekem egyáltalán?
Megannyi kérdés, amire a kert kialakításán töprengő kerttulajdonos találkozik.
A magashegységek pompás növényeinek a kertünkbe való nevelésének a legkiválóbb lehetőségét az úgynevezett sziklakertek tudják biztosítani. A kertépítés egyik igen közkedvelt eleme ezért a sziklakert, ami a növények és a kő mesterségesen kialakított alpesi hatást keltő formája a kertben. Bár a sziklakerti növények csak egészen kis része származik a magashegyek havasi kőgörgetegeiről, jelentősebb részük inkább a középhegységekből, a sztyeppékről, a prérikről vagy a hideg sivatagokból származik. Általában, ezen növények igényei hasonlók, ezért kiválóan társíthatók.
A sziklakert a káprázatos megjelenéstől a visszafogott kertbe simulódásig minden módon megtalálható, nagyon dekoratív ékköve a kertnek. Elkészítése nagy odafigyelést és igazi szakértelmet igényel ahhoz, hogy látványa ne váljon giccsessé.
Bár a kertekbe épített sziklakertek természetesen mesterségesek, tehát a kertépítő által létrehozott módon jönnek létre, mégis alapvetően két halmazba helyezhetők. Így a természetes közegüket megjelenítő tájképi sziklakertek, valamint a mesterségesen kialakított kőkertek halmazába helyezhetők.
Mértani sziklakertek
Azokat a geometrikus formájú kő- és növény csoportokat nevezzük mértani sziklakerteknek, amelyek geometrikus formában vannak kialakítva. Általában azokban a szimmetrikus kertekben alkalmazzuk, amelyekben azonnal felismerhető logikai rendszer alapján vannak a tengelyvonalak kialakítva. A kialakításuk a geometrikus vonalvezetésnél fogva nagyon kötött és merev, amit a növények megfelelő kiválasztásával és elrendezésével kellemes térhatássá változtatunk. Ez az épített zöldkörnyezet természetesen szárazon készített, minden kötőanyagot nélkülöző támfalak, lépcsők, kőfalak és utak szabályosan megépített rendszere.
Tájképi sziklakertek
A természetazonos (természetben előforduló másolata) kő- és növénycsoportosulásokat tájképinek nevezzük, aminek megjelenésében a fő motiváció a természetesség. Elrendezését tekintve a spontanitás és a lágyabb vonalvezetés, valamint a rézsűs elrendezés a cél annak érdekében, hogy az adott táj természetes visszatükrözése létrejöjjön. Kialakításánál érdemes figyelembe venni a kert tényleges földrajzi elhelyezkedésének természeti sajátosságait és abból meríteni ötleteinket, a kövek és növények fajtáinak megválasztásakor pedig azonos vagy hasonló növényeket felhasználni. Fontos szempont az is, hogy a sziklakert kertünkbe illesztésekor a peremrészein átmeneteket alkalmazzunk a természetes beilleszkedés hatását keltve. Ha például egy füves területtel érintkezik, akkor célszerű egy két követ még a fűben is (félig elásva) elhelyezni, ami ugyan a kert fenntartását bonyolítja némiképp, azonban elérjük vele a természetesség érzetét.
A legjobban elterjedt és a legtöbbet látható a klasszikusnak mondható, rézsűkben és sziklás lejtőkön megépített sziklakert. Nem ez az egyféle kialakítás létezik! Sajnos, a sziklakertektől való ódzkodás is abból alakult ki, hogy ezt a „típust” erőltették mindenhová, amikor a népszerűségének csúcsán volt a „sziklakert”. Pedig variációk erre a témakörre szebbnél-szebbek vannak.
A fent említett, jól ismert forma a sziklás lejtő. A teraszos kertekben jelenthet jó megoldást a teraszok esés szintkülönbségeinek az áthidalására, amikor legalább 1 méter szintkülönbséget kell, hogy áthidaljunk vele. Az áthidalás két különböző módon is történhet, annak fényében, hogy mekkora különbséget kívánunk áthidalni. Lehet egyenletes lejtésű, valamint teraszokkal gazdagított.
Amikor egy sík terület térelrendezését szeretnénk megoldani, akkor oldani tudja az egyhangúságot, ha nagyobb köveket beásva a kert talajába úgy imitálunk, mint ha kifordult volna a talajból. Nagyobb és mutatós kövek használatával növelhetjük a hatást. Nem feltétlen vektoriálisan növelve, hanem horizontálisan is elérhetünk lekopott kőfennsík imitációt.
Hely szűkében, vagy csak dekoratív jelleggel is kialakítható mini sziklakert. Lehet egy üveg tálban, vagy dézsában, de még egy klasszikus zománcos lábosban is létrehozni kövekből és egy-két növényből mutatós kis kőkertet. Elhelyezésével vidám hangulatot lehet csempészni olyan helyekre, ahol a lehetőségeink leszűkültek.
Sík területek igen mutatós kertrészei, ahol nagy alakú, azonban kevés számú köveket rendezünk el kis, szabálytalan csoportokba, szórványos elrendezéssel. Túl sok kő vagy túl sok csoport az, amivel könnyen áteshetünk a ló túloldalára. A harmónia megtalálása ebben a kevés a több elve. A növények elrendezésénél törekedjünk arra, hogy a kövek takarása a növények növekedésével se legyen jelentős.
Alapvetően egy kiszáradt patakmedret imitáló sziklakert típus. Gyérebb növényzettel foltokban egészen természetes hatások érhetők el.
A természetben talán leginkább előforduló, letöredezett sziklák kissé lejtős és lépcsős elrendeződése. Olyan, mint ha lapolt kövek lennének elcsúsztatva egymáson, a megépítése is azon az elven történik, hogy egymáson elcsúsztatott lapolt kövekkel hidaljuk át a szintkülönbséget.
Példának okáért egy autóbeálló, vagy egy pincelejárat két oldalára építhető, különleges szakértelmet kívánó, statikailag is értelmezhető, jó vízelvezető képességű építmény, ami csodás látványt nyújt, ha ízlésesen van megépítve.
Három fontos összetevője van ennek a kerti építménynek, de legalábbis, ha ez a három rendelkezésünkre áll, akkor lehet egy dekoratív sziklakertünk. Ezek a kövek, a talaj és a növények.
A legalapvetőbb irányelv a kövekkel kapcsolatban az, hogy a lakóhelyünk tájegységéhez tartozó köveket használjunk fel, olyanokat, amelyekkel találkozunk az otthonunk környékén. Ellenkező esetben nem fog belesimulni a környezetbe, bár önálló egységként értelmezhető és szép is lehet, mégis kerülendő. További oka ennek az is, hogy a helyben lévő talaj és a kövek kölcsönhatása (és itt egészen egzakt dolgokra gondolok, mint savasság, stb.) a helyben élő növényeknek megfeleselő. Változtatni ezen tehát egy másik típusú kővel esetleg komoly élettani hátrányokat jelenthet a számukra.
A sziklakert építésekor használhatunk üledékes vagy vulkanikus köveket is.
A leggyakrabban használatos vulkanikus kövek a gránit és a bazalt.
Az üledékes kövek közül a mészkő, de a dolomit és homokkő, de még a pala is jó építőanyagok. A szivacsos szerkezetű mészkövek és a homokkövek üregei alkalmasak arra, hogy a növények gyökereikkel meg tudjanak ezekben telepedni, amivel erősen javítják és szépítik az összképet és a természetes hatást.
Bizonyos helyzetekben színes kavicsokkal vagy kőzúzalékkal is díszíthetjük a sziklakertet és fokozhatjuk velük a természetes hatást. Érdemes itt megjegyezni, hogy ezek használatával könnyen giccsessé is válhat az alkotás, ezért érdemes egy előre elkészített terv alapján dolgozni.
Ahogyan a kövek esetében is, úgy a talajra is igaz, hogy erősen figyelembe venni érdemes a helyi talajviszonyokat. Azonban ettől eltérő módon épített kerteknél a tervezett növények igényei lesznek a mérvadóak. Általánosságban elmondható azonban, hogy a talaja legyen laza és jó vízelvezető képességű, köves vályogtalaj. Más esetekben vagy nagyobb építmények létrehozásakor szükséges, hogy drénezést alkalmazzunk a gyorsan lezúduló csapadék okozta károk és a pangó víz elkerülése érdekében. Amennyiben nem megfelelő vízelvezető képességű, tömör talajjal van dolgunk, akkor talajjavítással segíthetünk. Homokkal, apró kaviccsal, vagy szerves komposzttal való keverése ideális közeget alkothat.
A sziklakert építésekor a legnagyobb tömegben élettelen alkotóelemekkel, sziklákkal és talajjal találkozunk. Az építmény formáját és alapját általában ezek határozzák meg, de mégis az életre keltését, az élőségét a növényekkel érjük el. Érdemes ezekre az általában kis igényű növényekre is figyelmet fordítani a káprázatos végeredmény érdekében. A leggyakrabban használt növénytípusok a pozsgások és a sziklakerti évelők. Természetes előfordulási helyükön az alpesi körülmények között a nagy hidegek nem kezdik ki őket, ezért gond nélkül hajtanak ki tavasszal. Ezzel egy állandóságot adva a kedvelt sziklakertünknek.
Amennyiben a végcél nem a teljes természetesség vagy a növények sokszínűségének a növelése, akkor kiváló és helytakarékos megoldást kínál a rézsüs lejtők tmfallal való kiváltásáraa gabion szerkezet! További lehetőségként említeném az ültetőkosaras támfal (flórakosár) lehetőségét is, ami szint úgy, mint a gabion megtámasztásra is alkalmas.
Kertjeinket a Bokréta Garden kerttervező stúdió tervezi!
Sosem az a baj a megrendelővel, hogy sokat tud a kertépítésről, hanem az, hogy amit tud, az nem is úgy van. Szóval a baj itt szokott kezdődni…
A kutya és a kertes ház gondolata természetesen nem egy képzavar. Sőt, a legtöbb kertes házban élő ismerősömnek van kutyája és az utcában ahol lakom is szinte minden háznál van egy vagy több kutyus. Sajnos azonban a kert és a kutya kapcsolata a legtöbb esetben nem túl harmonikus! Ezért nem is írom azt, hogy lehet boldog kutyánk és egy gyönyörű díszkertünk egyszerre, de sok törődés mellett megközelíthető eme idilli kép.