A sziklakertek megépítése általában nem bonyolult, azonban nagy figyelmet igénylő, erős fizikai és aprólékos munka. Néhány esetben készülhetnek olyan megoldások is, amihez statikai ismeretekre is szükség lehet, ezekben az esetekben mindenképpen forduljon szakemberhez.
Nagyon fontos, hogy a következőkben leírtak végig legyenek gondolva, mielőtt belevág a megépítésébe, mert vannak olyan részletek, amelyek komolyan kellemetlenséghez vezethetnek, ha nem megfelelően vannak kezelve. Többek között nagyobb sziklakertek esetében, ha fogalma sincs arról, hogyan fog több darab 100-1000 kg-ig vagy még ettől is nehezebb kövek eljutni Önhöz és a kertjében a helyükre kerülni, akkor nem biztos, hogy a házilag kivitelezés lesz a legjobb módja.
A pontos típusokat és azok megjelenési formáit a Sziklakert cikkünkben írjuk le részletesen. Fontos eldönteni azonban, hogy természetazonos (tájképi) vagy geometrikus (mértani) sziklakertet szeretnénk. Egy másik fontos szempont az, hogy míg bizonyos típusok csak a díszítés és dekorálás céljából épülnek, más típusoknak funkciójuk is van a kertben. Ilyen funkció lehet például térelválasztás vagy megtámasztás!
Tulajdonképpen bármelyik évszakban hozzá lehet kezdeni az építéséhez, mivel egy többlépcsős feladattal állunk szembe, amely biztosan évszakokat átívelő módon fogja elnyerni a végleges formáját. Úgy gondolom viszont, hogy a nyár végi felépítés abból a megfontolásból lehet jó, hogy a kikelő gyomokat el tudjuk távolítani belőle a tél beálltáig. Télen pedig a sziklakert talaja is tömörödik, a kövek is süllyednek és elnyerik azt az állapotukat, amikor már nem mozog az építmény. Ugyanez a megfontolás lehet igaz a tavasz elején történő felépítéshez, mivel a nyári időszakban a gyomok eltávolíthatók és a sziklák is besüllyednek stabilan a helyükre, az ősz pedig kiváló lehetőséget nyújt a növények ültetésére.
Mielőtt belefog valaki a kivitelezésébe, sosem lehet baj, ha tudja, hogy mire is lesz szüksége! Természetesen az emelőgép akkor jöhet szóba, ha nagyobb méretű kövekkel akar dolgozni. Közepes méretűeknél elég lehet egy jó barát segítsége is.
Amennyiben sok kőre van szükségünk, akkor érdemes valamelyik kőbányából beszerezni a köveket. Ezeken a helyeken viszonylag olcsón tudunk hozzájutni magunk által kiválogatott kövekhez. A szállítási díj lesz majd az, ahol jelentősebb kiadásunk lesz majd
Növényárudákban, de kövekre, burkolóanyagokra szakosodott telephelyeken is lehet vásárolni köveket, bár itt már jelentősen drágábban. Előnye, hogy nagy választékkal rendelkezik és szakmai tanácsot is kaphatunk. Általában a vízelvezető rétegként használatos murvát és a dekorációhoz használatos kőtörmeléket is megkaphatjuk.
Szinte bármelyik közelünkben lévő növényárudában széles választékban kaphatók.
Kis mennyiségben barkácsáruházakban, növényárudákban, nagyobb mennyiségben pedig szállítmányozó cégektől megrendelve lehet hozzájutni.
Tanulmányozza és gondolja végig, hogy milyen típusú sziklakertre van szüksége. Legfőképpen akkor, ha annak a gyönyörködtetésen túl érdemi funkciói is lennének, mint például statikailag is helyt kell állni egy megtámasztásnál.
Amennyiben a sziklakertünknek kijelölt terület füves, gazos vagy gyomos, akkor nagyon gondosan meg kell, hogy tisztítsuk. A legjobb az, ha jó előre gondolkodva a terület határainak pontos kijelölésével gyomirtó szerrel előkezeljük és annak hatása után kezdjük meg az elhalt növényzettől való megtisztítást. Nagyon fontos, hogy minden gyomnövénytől, elsősorban a tarackoló fajtáktól meg legyen tisztítva a terület, mert a későbbiekben leküzdhetetlen problémát jelenthetnek majd ezek az évelő gyomnövény fajták. Ne felejtsük, hogy a sziklakerti növényeink a D-K-i fekvéssel lesznek elégedettek.
Amennyiben kötött, vízzáró rétegű vagy a vizet nem jól elvezető talajra építjük, akkor szükséges, hogy egy úgynevezett drénréteget hozzunk létre. Sík területeknél, valamint rézsűk, lejtős területek aljába célszerű a vízelvezetés, mivel a pangó vizet a sziklakerti felhasználásban javasolt növényeink egységesen nem jól viselik. Sík, rossz vízelvezetésű területen készítsünk egy alapot tervezett terület teljes méretében, 30-40 cm-es mélységben, amit töltsünk fel durva murvával. Ezt a murvaréteget célszerű enyhén tömöríteni is, de ne használjunk hozzá lapvibrátort, hanem elegendő, ha megtapossuk néhányszor. Erre már lehet az előkészített talajjal és sziklákkal megkezdeni a forma kiépítését.
A rendelkezésre álló talaj szinte biztos, hogy nem felel meg a kritériumoknak. Ennek a talajkeveréknek ugyanis nagyon laza szerkezetű, a vizet könnyen áteresztő, közepesen gazdag tápanyagtartalmúnak kell, hogy legyen. Ezzel nem csak a javasolt növények igényeit tudjuk kielégíteni, de csökkentjük vele az agresszív gyomfajták számát is.
A talaj alapanyagául tökéletesen megfelel egy átlagos kerti (otthoni) talaj is. Ha a talajunk nagyon homokos, akkor célszerű valamilyen földkeverékkel gazdagítani. Fontos, hogy a felhasznált talaj mindenképpen gyommentes legyen. Mindenképpen szükséges lesz azonban hozzákeverni 50% apró murvát! Ez fogja kialakítani a kapott talaj jó vízáteresztő képességét.
Ne készítsünk a talajkeverékből előre kialakított formát, amit utána besziklázunk! A sziklakert építése során azt a vázlattervet használjuk, amit a tervezésnél elkészítettünk és kezdjük úgy, hogy kijelöljük a legnagyobb sziklák helyet. Majd lehetőleg egyre kisebb sziklákkal kisebb csoportokat, szórványokat hozhatunk létre a nagyobb sziklák környezetében. Mértani sziklakertek esetében ez a szisztéma nem fog megfelelni, ott az egyforma méretű sziklák dominanciája fokozhatja a geometriai hatást.
Ahogyan a nagyobb kövek elhelyezésével haladunk, úgy tölthetjük ki a teret a földkeverékkel. Nagyobb lejtők, rézsűk esetében dekoratív látványt ad, ha kisebb-nagyobb teraszokat is létrehozunk, amivel nem csak a lejtő egységességét tudjuk kellemesen megbontani, de kiváló élőhelyet is tudunk biztosítani a növények számára.
Mielőtt a növényeket beültetnénk ezen a ponton érdemes várakozni néhány hetet, vagy ha őszi hónapok valamelyikében járunk, akkor esetleg tavaszig is annak érdekében, hogy meg tudjuk tisztítani az esetleges gyomoktól, amelyek időközben kikelnek. Van még egy előnye a várakozásnak, mégpedig az, hogy a sziklák „be tudnak állni”, azaz az építményünk jól befekszik a helyére.
Először a sziklakert általános képét és térkialakítását befolyásoló nagyobb növényekkel kezdjük az ültetést. Ahogyan azt a kövekkel is tettük. Nagyobb kövek közelében jól mutatnak a nagyobb növények is. Az inkább kerek formák mellé szépen mutat egy gyertya alakzatú növény, ahogyan egy csúcsos forma mellé egy kerek formájú növény. A talajtakaró típusú növényekből mindig több darabot, 5-10 db vagy még több is kerüljön egy csoportba, hogy jól mutasson. A növények ültetésénél ügyeljünk arra, hogy a gyökérzet ne sérüljön és a talaj laza maradjon. Beültetés után mihamarább öntözzük meg a növényeket.
Az apróbb kőtörmelékből, vagy a felhasznált kövekből készített murvával való dekorálás, talajtakarás erősen fokozza a természetes hatást és a növények is kedveleik. Fontos, hogy olyan növények közelébe mulcsozzunk meszes kövekkel, amelyek mészkedvelők. Figyeljünk a növényeink igényeire, mert könnyen megritkíthatjuk foltokban mi magunk is az állományt.
Kertjeinket a Bokréta Garden kerttervező stúdió tervezi!
A magashegységek pompás növényeinek a kertünkbe való nevelésének a legkiválóbb lehetőségét az úgynevezett sziklakertek tudják biztosítani. A kertépítés egyik igen közkedvelt eleme ezért a sziklakert, ami a növények és a kő mesterségesen kialakított alpesi hatást keltő formája a kertben. Bár a sziklakerti növények csak egészen kis része származik a magashegyek havasi kőgörgetegeiről, jelentősebb részük inkább a középhegységekből, a sztyeppékről, a prérikről vagy a hideg sivatagokból származik. Általában, ezen növények igényei hasonlók, ezért kiválóan társíthatók.
A sziklakert a káprázatos megjelenéstől a visszafogott kertbe simulódásig minden módon megtalálható, nagyon dekoratív ékköve a kertnek. Elkészítése nagy odafigyelést és igazi szakértelmet igényel ahhoz, hogy látványa ne váljon giccsessé.
Bár a kertekbe épített sziklakertek természetesen mesterségesek, tehát a kertépítő által létrehozott módon jönnek létre, mégis alapvetően két halmazba helyezhetők. Így a természetes közegüket megjelenítő tájképi sziklakertek, valamint a mesterségesen kialakított kőkertek halmazába helyezhetők.
Mértani sziklakertek
Azokat a geometrikus formájú kő- és növény csoportokat nevezzük mértani sziklakerteknek, amelyek geometrikus formában vannak kialakítva. Általában azokban a szimmetrikus kertekben alkalmazzuk, amelyekben azonnal felismerhető logikai rendszer alapján vannak a tengelyvonalak kialakítva. A kialakításuk a geometrikus vonalvezetésnél fogva nagyon kötött és merev, amit a növények megfelelő kiválasztásával és elrendezésével kellemes térhatássá változtatunk. Ez az épített zöldkörnyezet természetesen szárazon készített, minden kötőanyagot nélkülöző támfalak, lépcsők, kőfalak és utak szabályosan megépített rendszere.
Tájképi sziklakertek
A természetazonos (természetben előforduló másolata) kő- és növénycsoportosulásokat tájképinek nevezzük, aminek megjelenésében a fő motiváció a természetesség. Elrendezését tekintve a spontanitás és a lágyabb vonalvezetés, valamint a rézsűs elrendezés a cél annak érdekében, hogy az adott táj természetes visszatükrözése létrejöjjön. Kialakításánál érdemes figyelembe venni a kert tényleges földrajzi elhelyezkedésének természeti sajátosságait és abból meríteni ötleteinket, a kövek és növények fajtáinak megválasztásakor pedig azonos vagy hasonló növényeket felhasználni. Fontos szempont az is, hogy a sziklakert kertünkbe illesztésekor a peremrészein átmeneteket alkalmazzunk a természetes beilleszkedés hatását keltve. Ha például egy füves területtel érintkezik, akkor célszerű egy két követ még a fűben is (félig elásva) elhelyezni, ami ugyan a kert fenntartását bonyolítja némiképp, azonban elérjük vele a természetesség érzetét.
A legjobban elterjedt és a legtöbbet látható a klasszikusnak mondható, rézsűkben és sziklás lejtőkön megépített sziklakert. Nem ez az egyféle kialakítás létezik! Sajnos, a sziklakertektől való ódzkodás is abból alakult ki, hogy ezt a „típust” erőltették mindenhová, amikor a népszerűségének csúcsán volt a „sziklakert”. Pedig variációk erre a témakörre szebbnél-szebbek vannak.
A fent említett, jól ismert forma a sziklás lejtő. A teraszos kertekben jelenthet jó megoldást a teraszok esés szintkülönbségeinek az áthidalására, amikor legalább 1 méter szintkülönbséget kell, hogy áthidaljunk vele. Az áthidalás két különböző módon is történhet, annak fényében, hogy mekkora különbséget kívánunk áthidalni. Lehet egyenletes lejtésű, valamint teraszokkal gazdagított.
Amikor egy sík terület térelrendezését szeretnénk megoldani, akkor oldani tudja az egyhangúságot, ha nagyobb köveket beásva a kert talajába úgy imitálunk, mint ha kifordult volna a talajból. Nagyobb és mutatós kövek használatával növelhetjük a hatást. Nem feltétlen vektoriálisan növelve, hanem horizontálisan is elérhetünk lekopott kőfennsík imitációt.
Hely szűkében, vagy csak dekoratív jelleggel is kialakítható mini sziklakert. Lehet egy üveg tálban, vagy dézsában, de még egy klasszikus zománcos lábosban is létrehozni kövekből és egy-két növényből mutatós kis kőkertet. Elhelyezésével vidám hangulatot lehet csempészni olyan helyekre, ahol a lehetőségeink leszűkültek.
Sík területek igen mutatós kertrészei, ahol nagy alakú, azonban kevés számú köveket rendezünk el kis, szabálytalan csoportokba, szórványos elrendezéssel. Túl sok kő vagy túl sok csoport az, amivel könnyen áteshetünk a ló túloldalára. A harmónia megtalálása ebben a kevés a több elve. A növények elrendezésénél törekedjünk arra, hogy a kövek takarása a növények növekedésével se legyen jelentős.
Alapvetően egy kiszáradt patakmedret imitáló sziklakert típus. Gyérebb növényzettel foltokban egészen természetes hatások érhetők el.
A természetben talán leginkább előforduló, letöredezett sziklák kissé lejtős és lépcsős elrendeződése. Olyan, mint ha lapolt kövek lennének elcsúsztatva egymáson, a megépítése is azon az elven történik, hogy egymáson elcsúsztatott lapolt kövekkel hidaljuk át a szintkülönbséget.
Példának okáért egy autóbeálló, vagy egy pincelejárat két oldalára építhető, különleges szakértelmet kívánó, statikailag is értelmezhető, jó vízelvezető képességű építmény, ami csodás látványt nyújt, ha ízlésesen van megépítve.
Három fontos összetevője van ennek a kerti építménynek, de legalábbis, ha ez a három rendelkezésünkre áll, akkor lehet egy dekoratív sziklakertünk. Ezek a kövek, a talaj és a növények.
A legalapvetőbb irányelv a kövekkel kapcsolatban az, hogy a lakóhelyünk tájegységéhez tartozó köveket használjunk fel, olyanokat, amelyekkel találkozunk az otthonunk környékén. Ellenkező esetben nem fog belesimulni a környezetbe, bár önálló egységként értelmezhető és szép is lehet, mégis kerülendő. További oka ennek az is, hogy a helyben lévő talaj és a kövek kölcsönhatása (és itt egészen egzakt dolgokra gondolok, mint savasság, stb.) a helyben élő növényeknek megfeleselő. Változtatni ezen tehát egy másik típusú kővel esetleg komoly élettani hátrányokat jelenthet a számukra.
A sziklakert építésekor használhatunk üledékes vagy vulkanikus köveket is.
A leggyakrabban használatos vulkanikus kövek a gránit és a bazalt.
Az üledékes kövek közül a mészkő, de a dolomit és homokkő, de még a pala is jó építőanyagok. A szivacsos szerkezetű mészkövek és a homokkövek üregei alkalmasak arra, hogy a növények gyökereikkel meg tudjanak ezekben telepedni, amivel erősen javítják és szépítik az összképet és a természetes hatást.
Bizonyos helyzetekben színes kavicsokkal vagy kőzúzalékkal is díszíthetjük a sziklakertet és fokozhatjuk velük a természetes hatást. Érdemes itt megjegyezni, hogy ezek használatával könnyen giccsessé is válhat az alkotás, ezért érdemes egy előre elkészített terv alapján dolgozni.
Ahogyan a kövek esetében is, úgy a talajra is igaz, hogy erősen figyelembe venni érdemes a helyi talajviszonyokat. Azonban ettől eltérő módon épített kerteknél a tervezett növények igényei lesznek a mérvadóak. Általánosságban elmondható azonban, hogy a talaja legyen laza és jó vízelvezető képességű, köves vályogtalaj. Más esetekben vagy nagyobb építmények létrehozásakor szükséges, hogy drénezést alkalmazzunk a gyorsan lezúduló csapadék okozta károk és a pangó víz elkerülése érdekében. Amennyiben nem megfelelő vízelvezető képességű, tömör talajjal van dolgunk, akkor talajjavítással segíthetünk. Homokkal, apró kaviccsal, vagy szerves komposzttal való keverése ideális közeget alkothat.
A sziklakert építésekor a legnagyobb tömegben élettelen alkotóelemekkel, sziklákkal és talajjal találkozunk. Az építmény formáját és alapját általában ezek határozzák meg, de mégis az életre keltését, az élőségét a növényekkel érjük el. Érdemes ezekre az általában kis igényű növényekre is figyelmet fordítani a káprázatos végeredmény érdekében. A leggyakrabban használt növénytípusok a pozsgások és a sziklakerti évelők. Természetes előfordulási helyükön az alpesi körülmények között a nagy hidegek nem kezdik ki őket, ezért gond nélkül hajtanak ki tavasszal. Ezzel egy állandóságot adva a kedvelt sziklakertünknek.
Amennyiben a végcél nem a teljes természetesség vagy a növények sokszínűségének a növelése, akkor kiváló és helytakarékos megoldást kínál a rézsüs lejtők tmfallal való kiváltásáraa gabion szerkezet! További lehetőségként említeném az ültetőkosaras támfal (flórakosár) lehetőségét is, ami szint úgy, mint a gabion megtámasztásra is alkalmas.
Kertjeinket a Bokréta Garden kerttervező stúdió tervezi!