Az esetek döntő többségében az öntözőrendszerek blokkolására esőérzékelőt szoktak bekötni a vezérlő automatikába annak céljából, hogy elkerüljék a túlöntözést és a vízpazarlást. Amikor tehát esik az eső vagy esős, nedves idő van, akkor az öntözőrendszert inaktívan tarja ez az egyszerű készülék.
A leggyakrabban szarvasbőr lapocskák vannak egymásra helyezve, amik az eső hatására megdagadnak és egy mikrokapcsolót nyomva tartva tiltják az öntözést. Amikor ezek a lapocskák kiszáradnak, akkor a mikrokapcsoló kienged és az öntözés a következő öntözési időtől újra indul.
Vannak tányéros kivitelű esőérzékelők is, amelyek egy kis tálca segítségével gyűjtik össze az esővizet egy pontban és annak a kiszáradásáig blokkolják az öntözést.
Általában 3-30 mm csapadék mennyiségi tartomány reagálásra állítható a készülék. Elhelyezését tekintve mindennemű árnyékolásmentes helyre érdemes felerősíteni a kertben. Lehet ez egy kerítés vagy kukatároló teteje, de lehet a házon is az eresz, stb… Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba, hogy olyan helyre teszik, ahol az öntözőrendszer is éri, aminek a hatására állandóan lekapcsol.
Természetesen különböző kivitelű és tudású esőérzékelők vannak.
A vezetékkel ellátott kivitel a vezetéken keresztül van közvetlenül bekötve az öntözést vezérlő automatikába, és maikor jön az eső, akkor ezen keresztül küldi a jelet a blokkolásra vagy szakítja meg az áramkört. Felszerelése nagyon egyszerű, mivel kialakításának köszönhetően gyorsan rögzíthető. Fagyérzékelős kivitelben is kaphatóak, amelyek általában +2 C-nál blokkolják az öntözést.
Nem mindig adott az a körülmény, hogy a vezetékes esőérzékelővel könnyen meg tudjuk közelíteni a vezérlő automatikát. Ilyenkor ad kiváló megoldást a rádiós jeladó modell. Ezek elemmel működnek és a hagyományos kivitelben 50-100 méter hatótávolságban is elhelyezhetők. Fagyérzékelős kivitelben is kaphatóak, amelyek általában +4 C-nál blokkolják az öntözést.
Létezik külön az öntözéstechnikában is fejlesztett, nagyon összetett számításokat végző, az esőt, szelet és a fagyot egységesen elemző, mini állomások is, amelyek szélesebb spektrumon vizsgálva a jelen környezeti feltételeket képesek meghatározni az öntözés menetét.
A legmodernebb okosvezérlőknél már nincs esőérzékelő használat, mivel ezek a rendszerek a környező időjárási mérőpontok információi alapján dolgoznak és másodpercenként figyelve ezekhez igazítják az öntözést. Ezzel messze felülmúlva az esőérzékelők hasznossági tartományát!
