Egy nagy tévhit van a témával kapcsolatban, mégpedig az, hogy a gyepszőnyeg nagyon drága! Ez persze egy relatív megállapítás, és helyesen úgy hangozna, hogy kezdetben drágább, mint más füvesítési módszer.
Ehhez jó, ha tudjuk, hogy a gyepszőnyeg egy nagyon komoly előállítási technológián megy keresztül addig, amíg a végleges csúcsformáját eléri. Ezt az összefüggő fűtakarót minimum tizennyolc hónapig nevelik, és naponta gondozzák a fűiskolákban olyan szakemberek, akik erre a területre specializálódtak. Hetente kétszer nyírják, látják el tápanyaggal, permetezik a betegségek és kártevők megelőzése érdekében, szellőztetik a gyökereit és milliméterre kiszámolva öntözik. A gyepszőnyeg is pontosan úgy kezdi, mint a vetett fű a kertjében. Ahhoz, hogy a vetett fűből gyepszőnyeg minőségű gyep szülessen pontosan arra lesz szükség másfél évig, mint amit az előbb felsoroltam.
Ha Ön speciális fűkertész, és az Ön kertjében is adottak ezek a feltételek, valamint napi teljes műszakban végzi el a gondozási feladatokat, akkor tényleg másfél év múlva olyan minőségű gyep lesz a kertjében, mint a gyepszőnyeg. Más esetben azonban nem. Ez teljesen érthető és semmi csúsztatás sincs benne azért, hogy meggyőzzük valamiről, ami nincs úgy. Ez így van, és aki mást állít, az nem mond igazat! Tudom én is, hogy a kezdetben olcsóbb technológiák sokat ígérő (de leginkább olcsó) alkalmazása csábító dolog, de amikor elkészült, azután rengeteg gondozást és még több vizet fognak igényelni hatalmas kockázat mellett. Olyan kockázat mellett, amit már a gyepszőnyeg esetében valaki sikerrel felvállalt és Önt már nem terheli. Kockázati tényezők például a betegségek, az időjárási erózió (szélkár, esőkár), madárkár. Ha mindez igaz, akkor vajon melyik a kockázatosabb és melyik a drágább megoldás? NEM A GYEPSZŐNYEG! A gyepszőnyegben mindösszesen azt fizetjük meg előre a kockázatmentességért, az abszolút tökéletességért, amit nagy kockázat mellett biztosan rá fogunk költeni majd a többi füvesítési technológia utáni időszakra.
