automata öntözőrendszerek, kerttervezés, kertépítés



Sziklakert

Értékelés:
(1 szavazat)
Sziklakert Sziklakert

A magashegységek pompás növényeinek a kertünkbe való nevelésének a legkiválóbb lehetőségét az úgynevezett sziklakertek tudják biztosítani. A kertépítés egyik igen közkedvelt eleme ezért a sziklakert, ami a növények és a kő mesterségesen kialakított alpesi hatást keltő formája a kertben. Bár a sziklakerti növények csak egészen kis része származik a magashegyek havasi kőgörgetegeiről, jelentősebb részük inkább a középhegységekből, a sztyeppékről, a prérikről vagy a hideg sivatagokból származik. Általában, ezen növények igényei hasonlók, ezért kiválóan társíthatók.

A sziklakert a káprázatos megjelenéstől a visszafogott kertbe simulódásig minden módon megtalálható, nagyon dekoratív ékköve a kertnek. Elkészítése nagy odafigyelést és igazi szakértelmet igényel ahhoz, hogy látványa ne váljon giccsessé.

Sziklakert típusok

Bár a kertekbe épített sziklakertek természetesen mesterségesek, tehát a kertépítő által létrehozott módon jönnek létre, mégis alapvetően két halmazba helyezhetők. Így a természetes közegüket megjelenítő tájképi sziklakertek, valamint a mesterségesen kialakított kőkertek halmazába helyezhetők.

Mértani sziklakertek

Azokat a geometrikus formájú kő- és növény csoportokat nevezzük mértani sziklakerteknek, amelyek geometrikus formában vannak kialakítva. Általában azokban a szimmetrikus kertekben alkalmazzuk, amelyekben azonnal felismerhető logikai rendszer alapján vannak a tengelyvonalak kialakítva. A kialakításuk a geometrikus vonalvezetésnél fogva nagyon kötött és merev, amit a növények megfelelő kiválasztásával és elrendezésével kellemes térhatássá változtatunk. Ez az épített zöldkörnyezet természetesen szárazon készített, minden kötőanyagot nélkülöző támfalak, lépcsők, kőfalak és utak szabályosan megépített rendszere.

Tájképi sziklakertek

A természetazonos (természetben előforduló másolata) kő- és növénycsoportosulásokat tájképinek nevezzük, aminek megjelenésében a fő motiváció a természetesség. Elrendezését tekintve a spontanitás és a lágyabb vonalvezetés, valamint a rézsűs elrendezés a cél annak érdekében, hogy az adott táj természetes visszatükrözése létrejöjjön. Kialakításánál érdemes figyelembe venni a kert tényleges földrajzi elhelyezkedésének természeti sajátosságait és abból meríteni ötleteinket, a kövek és növények fajtáinak megválasztásakor pedig azonos vagy hasonló növényeket felhasználni. Fontos szempont az is, hogy a sziklakert kertünkbe illesztésekor a peremrészein átmeneteket alkalmazzunk a természetes beilleszkedés hatását keltve. Ha például egy füves területtel érintkezik, akkor célszerű egy két követ még a fűben is (félig elásva) elhelyezni, ami ugyan a kert fenntartását bonyolítja némiképp, azonban elérjük vele a természetesség érzetét.

Sziklakert fajták

A legjobban elterjedt és a legtöbbet látható a klasszikusnak mondható, rézsűkben és sziklás lejtőkön megépített sziklakert. Nem ez az egyféle kialakítás létezik! Sajnos, a sziklakertektől való ódzkodás is abból alakult ki, hogy ezt a „típust” erőltették mindenhová, amikor a népszerűségének csúcsán volt a „sziklakert”. Pedig variációk erre a témakörre szebbnél-szebbek vannak.

  • Sziklás lejtő

A fent említett, jól ismert forma a sziklás lejtő. A teraszos kertekben jelenthet jó megoldást a teraszok esés szintkülönbségeinek az áthidalására, amikor legalább 1 méter szintkülönbséget kell, hogy áthidaljunk vele. Az áthidalás két különböző módon is történhet, annak fényében, hogy mekkora különbséget kívánunk áthidalni. Lehet egyenletes lejtésű, valamint teraszokkal gazdagított.

  • Kőkibúvás

Amikor egy sík terület térelrendezését szeretnénk megoldani, akkor oldani tudja az egyhangúságot, ha nagyobb köveket beásva a kert talajába úgy imitálunk, mint ha kifordult volna a talajból. Nagyobb és mutatós kövek használatával növelhetjük a hatást. Nem feltétlen vektoriálisan növelve, hanem horizontálisan is elérhetünk lekopott kőfennsík imitációt.

  • Teknőkert

Hely szűkében, vagy csak dekoratív jelleggel is kialakítható mini sziklakert. Lehet egy üveg tálban, vagy dézsában, de még egy klasszikus zománcos lábosban is létrehozni kövekből és egy-két növényből mutatós kis kőkertet. Elhelyezésével vidám hangulatot lehet csempészni olyan helyekre, ahol a lehetőségeink leszűkültek.

  • Szórványköves

Sík területek igen mutatós kertrészei, ahol nagy alakú, azonban kevés számú köveket rendezünk el kis, szabálytalan csoportokba, szórványos elrendezéssel. Túl sok kő vagy túl sok csoport az, amivel könnyen áteshetünk a ló túloldalára. A harmónia megtalálása ebben a kevés a több elve. A növények elrendezésénél törekedjünk arra, hogy a kövek takarása a növények növekedésével se legyen jelentős.

  • Kőgörgeteges

Alapvetően egy kiszáradt patakmedret imitáló sziklakert típus. Gyérebb növényzettel foltokban egészen természetes hatások érhetők el.

  • Rétegkibúvásos 

A természetben talán leginkább előforduló, letöredezett sziklák kissé lejtős és lépcsős elrendeződése. Olyan, mint ha lapolt kövek lennének elcsúsztatva egymáson, a megépítése is azon az elven történik, hogy egymáson elcsúsztatott lapolt kövekkel hidaljuk át a szintkülönbséget.

  • Szurdokvölgyes

Példának okáért egy autóbeálló, vagy egy pincelejárat két oldalára építhető, különleges szakértelmet kívánó, statikailag is értelmezhető, jó vízelvezető képességű építmény, ami csodás látványt nyújt, ha ízlésesen van megépítve.

A sziklakert összetevői

Három fontos összetevője van ennek a kerti építménynek, de legalábbis, ha ez a három rendelkezésünkre áll, akkor lehet egy dekoratív sziklakertünk. Ezek a kövek, a talaj és a növények.

Kövei

A legalapvetőbb irányelv a kövekkel kapcsolatban az, hogy a lakóhelyünk tájegységéhez tartozó köveket használjunk fel, olyanokat, amelyekkel találkozunk az otthonunk környékén. Ellenkező esetben nem fog belesimulni a környezetbe, bár önálló egységként értelmezhető és szép is lehet, mégis kerülendő. További oka ennek az is, hogy a helyben lévő talaj és a kövek kölcsönhatása (és itt egészen egzakt dolgokra gondolok, mint savasság, stb.) a helyben élő növényeknek megfeleselő. Változtatni ezen tehát egy másik típusú kővel esetleg komoly élettani hátrányokat jelenthet a számukra.

A sziklakert építésekor használhatunk üledékes vagy vulkanikus köveket is.

  • Vulkanikus kövek

A leggyakrabban használatos vulkanikus kövek a gránit és a bazalt.

  • Üledékes kövek

Az üledékes kövek közül a mészkő, de a dolomit és homokkő, de még a pala is jó építőanyagok. A szivacsos szerkezetű mészkövek és a homokkövek üregei alkalmasak arra, hogy a növények gyökereikkel meg tudjanak ezekben telepedni, amivel erősen javítják és szépítik az összképet és a természetes hatást.

  • Kavicsok

Bizonyos helyzetekben színes kavicsokkal vagy kőzúzalékkal is díszíthetjük a sziklakertet és fokozhatjuk velük a természetes hatást. Érdemes itt megjegyezni, hogy ezek használatával könnyen giccsessé is válhat az alkotás, ezért érdemes egy előre elkészített terv alapján dolgozni.

Talaja

Ahogyan a kövek esetében is, úgy a talajra is igaz, hogy erősen figyelembe venni érdemes a helyi talajviszonyokat. Azonban ettől eltérő módon épített kerteknél a tervezett növények igényei lesznek a mérvadóak. Általánosságban elmondható azonban, hogy a talaja legyen laza és jó vízelvezető képességű, köves vályogtalaj. Más esetekben vagy nagyobb építmények létrehozásakor szükséges, hogy drénezést alkalmazzunk a gyorsan lezúduló csapadék okozta károk és a pangó víz elkerülése érdekében. Amennyiben nem megfelelő vízelvezető képességű, tömör talajjal van dolgunk, akkor talajjavítással segíthetünk. Homokkal, apró kaviccsal, vagy szerves komposzttal való keverése ideális közeget alkothat.

Növényei

A sziklakert építésekor a legnagyobb tömegben élettelen alkotóelemekkel, sziklákkal és talajjal találkozunk. Az építmény formáját és alapját általában ezek határozzák meg, de mégis az életre keltését, az élőségét a növényekkel érjük el. Érdemes ezekre az általában kis igényű növényekre is figyelmet fordítani a káprázatos végeredmény érdekében. A leggyakrabban használt növénytípusok a pozsgások és a sziklakerti évelők. Természetes előfordulási helyükön az alpesi körülmények között a nagy hidegek nem kezdik ki őket, ezért gond nélkül hajtanak ki tavasszal. Ezzel egy állandóságot adva a kedvelt sziklakertünknek.

Alternatív megoldás

Amennyiben a végcél nem a teljes természetesség vagy a növények sokszínűségének a növelése, akkor kiváló és helytakarékos megoldást kínál a rézsüs lejtők tmfallal való kiváltásáraa gabion szerkezet! További lehetőségként említeném az ültetőkosaras támfal (flórakosár) lehetőségét is, ami szint úgy, mint a gabion megtámasztásra is alkalmas.